A nemzetközi kereskedelem és az agrárviszonyok az ezredforduló után Report as inadecuate




A nemzetközi kereskedelem és az agrárviszonyok az ezredforduló után - Download this document for free, or read online. Document in PDF available to download.

A világgazdaság növekedésének az ezredforduló utáni megtorpanásában számos nem gazdasági tényező is szerepet játszott, amelyek a kereslet visszaesését, és a termelői és fogyasztói magatartás bizonytalanságait, visszafogottságát eredményezték. A teljesítmény dinamikájának csökkenése ugyanakkor a meghatározó világgazdasági centrumokban igen nagy szinkronitással ment végbe, ami a köztük levő kölcsönös függésnek, és fő okának, a globalizációnak az erősödését mutatja. Az általános gazdasági recesszió hatott a világ kereskedelmének visszaesésére is, különösen a meghatározó régiókban. A kevéssé fejlett területeken a csökkenés nem érte el a fejlett régiókét, a világkereskedelemben néhány térség (Latin-Amerika, Közép-Kelet-Európa, a Japán nélküli Délkelet-Ázsia országai) világkereskedelmi pozíciója relatíve növekedett. A gazdasági-kereskedelmi visszaesés hatásaként elsősorban az alapanyagok árainak, azon belül is a mezőgazdasági termékárak folyamatos csökkenésének lehettünk tanúi, ami általában nehezebb helyzetbe hozta a fejlődő országok nagy részét, amelyek számára ezen termékek exportbevételei nagyban meghatározzák mind a szegénység felszámolására tett erőfeszítéseiket, mind az általános gazdasági felzárkózás lehetőségeit. Ezért is tekinthető különösen jelentős előrelépésnek az a WTO keretében folytatódó tárgyalás-sorozat, amely mint „Dohai-forduló” kerül be a WTO „körtárgyalások” történetébe. Ennek alapvető törekvése ugyan nem különbözik a korábbi körtárgyalásokétól, két irányban azonban jelentős előrelépést jelent: egyfelől a fejlődő világ igen széles köre vett részt a megállapodások kialakításában (amire korábban nem volt példa), másfelől a szorosan vett külkereskedelem-szabályozás mellett foglalkoztak az élelmiszerbiztonság, a szellemi tulajdonjogok és a környezeti hatások kérdéseivel is. Mindemellett a „Dohai-forduló” elsősorban az agrárpiacok további liberalizálásában érhet el eredményt, amely a fejlődő világ nagy részének régi óhaja, és talán ezen keresztül – ha lassú lépésekkel is – közelebb juthatnánk a fejlett-fejlődő világ érdekellentéteinek csökkentéséhez. --------------- The growth of the world market stopped after the turn of the millennium as a consequence of several non economical causes, which reduced the demand, rendered uncertain producers and consumers, general reticence. The regression of dynamics in effectiveness ensued with perfect synchrony over all decisive world centres of economy, which is a convincing sign of their mutual interdependence explained with the progress of globalisation. The general recession caused also a decline in world trade especially in the decisive regions. Less developed regions were less affected, thus the relative importance of some regions increased (Latin-America, East-Central-Europe, countries of South-East Asia without Japan).

Variant title: International Trade and Conditions of Agricultural Production after the Turn of the Millennium

Subject(s): Agricultural and Food Policy

International Relations/Trade

Issue Date: 2004-06

Publication Type: Journal Article

DOI and Other Identifiers: ISSN 0046-5518 (Other)

PURL Identifier: http://purl.umn.edu/207881 Published in: GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 48, Number 3 Page range: 48-56

Total Pages: 9

Series Statement: 48

3

Record appears in: GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics





Author: Tömpe, Ferenc

Source: http://ageconsearch.umn.edu/record/207881?ln=en







Related documents